Ezer éve jártam erre, nem is tudom, mit írhatnék. Volt egy jó kis hétvégénk János atyával, megünnepeltük a 4. házassági évfordulónkat, elbontottunk az anyósom udvarából egy tetőt és bezsákoltuk az alatta elterülő rengeteg szemetet, lassan újra lesz villany is. De ezen kívül fontos és nehéz döntéseket hoztunk, olyan "felnőtteseket".
"Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak." (Zsolt 127, 1)
Költözni fogunk.
Ceglédre, mert az anyósom nincs jól. Beteg, de még nem tudjuk biztosan, hogy mi a baj. Tippek vannak, de nem szívderítő egyik sem.
A ház nagyon rossz állapotban van, teljesen fel kell újítani. Mindent mi fogunk csinálni, már a tervezgetésben is kedves barátok segítenek. Ezer ötlet van, de az idő kevés, a pénz még kevesebb.
Nem kertelek: be vagyok tojva. De tudom, hogy megoldjuk. Mert meg kell oldani, mert képesek vagyunk rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése