2016. szeptember 24., szombat

Nooormális??

Valószínűleg ez minden nőben ott lapul, legfeljebb nem tud róla :) De én például nem gondoltam, hogy olyan dolgok miatt nem fogok tudni aludni, hogy milyen színeket használjunk a régi bútorok felújításához, hova rakjuk a tűzhelyt, villany legyen vagy gáz, kell-e az emeletre kályha... :D

De olyan jó, mikor minden elkezd összeállni!

Lesz cuki madárkás csempe a fürdőbe.



Meg cementlapos a konyhába.



Lesz majd vagányan lerakott járólap.



Sk étkezőasztal (már elkezdtük)



Sk kabátakasztó (raklap már van)



Képtartó (alapanyag van, a képeket készítgetjük)


És a színek...mondjuk ezek :)



És nem bírom abbahagyni. Folyamatosan gyűjtöm az ötleteket a Pinteresten, listákat írok, tervezek, fejben pakolok...szerintem ez már kóros...de nagyon élvezem :)

2016. szeptember 22., csütörtök

János szaval

Út közben, az autóban.

"...hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét..."

Nagyon romantikus, nem? Akkor mégis miért az alábbi képet vizualizáltam??


2016. szeptember 6., kedd

Pozsgások

Most, hogy a felújításon töröm a fejem éjjel-nappal, néha eszembe jut, hogy kellene valamit kezdeni a kerttel is. Nem vagyok egy tündérke, bevallom, de néhány vidám pozsgás növénykét talán életben bírok majd tartani... talán :)


2016. szeptember 4., vasárnap

Itt van az ősz...

... itt van újra.

Ezer éve jártam erre, nem is tudom, mit írhatnék. Volt egy jó kis hétvégénk János atyával, megünnepeltük a 4. házassági évfordulónkat, elbontottunk az anyósom udvarából egy tetőt és bezsákoltuk az alatta elterülő rengeteg szemetet, lassan újra lesz villany is. De ezen kívül fontos és nehéz döntéseket hoztunk, olyan "felnőtteseket".


"Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak." (Zsolt 127, 1)

Költözni fogunk.

Ceglédre, mert az anyósom nincs jól. Beteg, de még nem tudjuk biztosan, hogy mi a baj. Tippek vannak, de nem szívderítő egyik sem.
A ház nagyon rossz állapotban van, teljesen fel kell újítani. Mindent mi fogunk csinálni, már a tervezgetésben is kedves barátok segítenek. Ezer ötlet van, de az idő kevés, a pénz még kevesebb.
Nem kertelek: be vagyok tojva. De tudom, hogy megoldjuk. Mert meg kell oldani, mert képesek vagyunk rá.

2016. május 28., szombat

Homokba írva



"mielőtt megjegyezhetnéd" - ez a legnehezebb. Nekem nagyon nehezen megy, mert ha valami fáj, akkor az a bőröm alá is beveszi magát és nem tudok szabadulni tőle. Nagyon jó lenne ezt az új hozzáállást magamévá tenni: homokba írni, hadd vigye a szél, mielőtt még lenne időm megjegyezni...

2016. május 25., szerda

Betegszabadság

Amikor lehet itthon punnyadni a kanapén, takaróval és teával (kötéssel nem, mert ahhoz nagyon kókadt vagyok), közben meg mindenféle bugyutaságot hallgatni. Például ezt.


2016. május 23., hétfő

Egy új templom

Egy új kezdet - püspök atya is megmondta :) Egy év alatt sok minden történt, kinőtt egy templom a földből! Példátlan összefogással, mert mindenki azt tette hozzá, amit tudott. Volt, aki pénzt, volt, aki időt, volt, aki imát...

És most a kedvenc fotóim következnek, mert tavaly megígértem, hogy lesznek ;)



Az oltár fölött függ



Mária



A keresztelőmedence



És egy kis titok :)



Fülöp apostol keze? Vagy összekevertem...



Az a csodálatos orgona...



Az üvegablak a kupolában



A templom alapköve a szentségi kápolnában



A kápolna mennyezete



Üveg :)



Szóval a cím: Veresegyház, Szentlélek tér

Sok helyen lehet fotókat látni az ünnepről, a templomról. Például itt meg itt.


2016. január 17., vasárnap

A fényképek rendezgetése közben...

...találtam rá ezekre a fotókra. Mennyit bolondoztunk szilveszterkor, az internet nélküli világban, a csodálatos Mátrában, Dorogházán, barátok között... Szerintetek? Elárulom: sokat! :)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsiny falu a Mátrában, ahol sok régi jó barát gyűlt össze.


Egyik nap kitalálták, hogy elmennek kirándulni.


Hiába mondta a legkisebb királylány, hogy odakint  hideg van...


Nagyon hideg...


...nem hagyták tovább bolondozni a kinti dekorációval.


Tehát elindultak.


És csak mentek, mendegéltek.


Láttak mindenféle furcsa dolgot. Odvas fát.


Lyukas fát.


Kidőlt fát.


Fagyott leveleket.


Sőt, még jégcsapot is!


Mintha a szemük sarkában egy banyát láttak volna...


...de nem törődtek vele. Inkább tájképeket csináltak.


Szelfizgettek kicsit.


Még a vendégkönyvbe is írtak.


De aztán ismét előkerült a banya, aki varázspálcájával épp rájuk célzott.


Ezért hanyatt-homlok menekültek, nem törődve semmivel. Otthon aztán a jó melegben már csak kacagtak az erdőben történteken. közben felfedezték, hogy a tejbegríz elfogyasztásának egyetlen helyes módja az, ha pezsgőt is isznak hozzá.


Mikor aztán eljött a búcsú ideje, mindannyian szomorúak voltak. De aztán eszükbe jutott, hogy nincs is olyan messze a nyár, mikor mindannyian újra találkoznak.


Vége. Egyelőre... :)