Advent

Várakozás...várakozás a csodára, hogy az Isten emberré lesz értünk. Szeretem. Olyan gyönyörű időszak ez. Hajnalban kelni, hogy az ember roráte misére menjen. Meggyújtani egy gyertyát, majd még egyet és még egyet... Egyre több a fény, egyre közelebb érezzük magunkhoz az Istent és mi is egyre közelebb kerülünk hozzá...

Amikor minden és mindenki arra csábít, hogy rohanjunk, mert még nem vettünk ezt sem és azt sem, nehéz megállni és kiszállni a mókuskerékből... de mégis álljunk meg! Érezzük meg a szeretetet, vegyük észre a rengeteg jóságot, csodát, örömet, ami ránk vár! Figyeljünk oda a többiekre, vegyük emberszámba azokat, akikkel együtt élünk és azokat is, akik mellett nap mint nap elmegyünk, akik minden nap kiszolgálnak minket a boltban, a postán... nyissuk meg a szívünket...

Ne akarjunk mindent azonnal...várakozzunk...hagyjuk magunkat szeretni...és szeressünk!