A Barka Blogban már elsütöttem az összes új ékszeremet, úgyhogy itt nem is ismételem magam :)
Az egyetlen, amit mégis megmutatok, az egy szett, amit ajándékba készítettem. Van egy lány, akit nem is ismerek. Ő se ismer engem, mégis segített nekem, mert egy közös ismerősünk megkérte rá. Ráadásul még azt se engedte meg, hogy kifizessem neki azt a sok munkaórát, amit az ügyeim intézésével töltött. Így gondoltam, legalább készítek neki valamit. Ez lett belőle. Remélem, szeretni fogja...
2015. augusztus 13., csütörtök
Ne hisztizz!
"...maga pedig egy napi járásnyira bement a pusztába. Miután beért, s egy borókafenyő alá leült, azt kívánta magának, hogy haljon meg. Így szólt: ,,Elég volt, Uram, vedd el életemet, mert én sem vagyok jobb, mint atyáim." Majd lefeküdt és elaludt a borókafenyő árnyában. Ekkor íme, az Úr angyala megérintette és azt mondta neki: ,,Kelj fel, s egyél." Odatekintett, s íme, egy hamuban sült lepény és egy edény víz volt a fejénél; evett tehát és ivott, s ismét elaludt. Ekkor másodszor is eljött az Úr angyala, s megérintette és azt mondta neki: ,,Kelj fel, egyél, mert nagy út vár rád." Ő felkelt, evett és ivott, s ennek az ételnek az erejével negyven nap és negyven éjjel ment, egészen az Isten hegyéig, a Hórebig."
1Kir 19, 4-8
Illés próféta azért kezdett el hisztizni (hiszen még visszafeküdt egyszer :), mert túl hamar elfelejtette, mennyi jót tett vele az Isten. Megijedt, hogy mi lesz vele, mert ez a Jezabel királyné csúnyákat mondott rá...inkább meg akart halni. Nekünk nem szabad ezt tennünk. Nem hisztizhetünk előre például azért, hogy mindjárt vége a nyári szünetnek. Nekünk azt kell néznünk, hogy milyen sok időnk van még. Használjuk ki, gyűjtsünk szép emlékeket! Töltekezzünk előre az őszre, amikor majd újult erővel kell helytállnunk a munkában, az iskolában. Ne engedjük, hogy elrepüljön a fejünk felett az idő, éljük tudatosan az életünket. Keljünk fel, együnk és aztán annak erejével induljunk a hegyhez.
Erről a történetről már régebben is beszélgettünk. Volt (és még lesz is :) olyan időszakom, amikor nagyon kimerült/nyűgös/hisztis voltam. Akkor tanácsolta, hogy ilyenkor enni/inni/aludni/szerelmeskedni kell. Hiszen ugyanúgy/ugyanazért hisztizünk, mint a kisbabák. Nem kapunk meg valamit, amire szükségünk van, ergo jön a hiszti. Amint megvan a hiányzó dolog, rendeződik a helyzet. Ilyen egyszerű. Elméletben. Mondjuk szerintem néha nem, de azért próbálkozni kell :)
Azóta szállóige itthon: Egyél!
Erről a történetről már régebben is beszélgettünk. Volt (és még lesz is :) olyan időszakom, amikor nagyon kimerült/nyűgös/hisztis voltam. Akkor tanácsolta, hogy ilyenkor enni/inni/aludni/szerelmeskedni kell. Hiszen ugyanúgy/ugyanazért hisztizünk, mint a kisbabák. Nem kapunk meg valamit, amire szükségünk van, ergo jön a hiszti. Amint megvan a hiányzó dolog, rendeződik a helyzet. Ilyen egyszerű. Elméletben. Mondjuk szerintem néha nem, de azért próbálkozni kell :)
Azóta szállóige itthon: Egyél!
2015. augusztus 1., szombat
Már háromszor...
...láttam a Szűzanyát.
Az normális, hogy mióta megtudtam, hogy tegnap Loyolai Szent Ignác ünnepe volt, ez a mondat jár a fejemben? És közben ezt látom magam előtt??
Szerintem biztos nem. Mindenesetre újra meg kellene néznem ezt a filmet. A többi mind hiábavalóság ;)
Az normális, hogy mióta megtudtam, hogy tegnap Loyolai Szent Ignác ünnepe volt, ez a mondat jár a fejemben? És közben ezt látom magam előtt??
Szerintem biztos nem. Mindenesetre újra meg kellene néznem ezt a filmet. A többi mind hiábavalóság ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)