Vénusz

Ma rájöttem, hogy én is hasonlítok Vénuszra... No persze nem a milóira, hanem a willendorfira, de ez a lényegen szerintem nem változtat :D

Kép innen.

Így szeretünk mi

J: Jóllaktam! (Miután megevett 6 szelet kalácsot, sonkával, kolbásszal, retekkel, tormával...)

B: Szeretlek.
J: Tudom.
B: Honnan?
J: Adsz enni.
B: Akkor neked a kaja a szeretetnyelved?
J: Aha :)

Ő

Az Úr harcol majd értetek. (Kiv 14,14)

Néha úgy érzem, elég. Feladom. Kicsi vagyok. Nem bírok ennyit. És a végén mindig kiderül, hogy nem csak ennyit, hanem még sokkal többet is. De nem egyedül. Ezt nem szabad(na) elfelejtenem.

Nooormális??

Valószínűleg ez minden nőben ott lapul, legfeljebb nem tud róla :) De én például nem gondoltam, hogy olyan dolgok miatt nem fogok tudni aludni, hogy milyen színeket használjunk a régi bútorok felújításához, hova rakjuk a tűzhelyt, villany legyen vagy gáz, kell-e az emeletre kályha... :D

De olyan jó, mikor minden elkezd összeállni!

Lesz cuki madárkás csempe a fürdőbe.

Meg cementlapos a konyhába.

Lesz majd vagányan lerakott járólap.

Sk étkezőasztal (már elkezdtük)

Sk kabátakasztó (raklap már van)

Képtartó (alapanyag van, a képeket készítgetjük)

És a színek...mondjuk ezek :)

És nem bírom abbahagyni. Folyamatosan gyűjtöm az ötleteket a Pinteresten, listákat írok, tervezek, fejben pakolok...szerintem ez már kóros...de nagyon élvezem :)

János szaval

Út közben, az autóban.

"...hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét..."

Nagyon romantikus, nem? Akkor mégis miért az alábbi képet vizualizáltam??

Pozsgások

Most, hogy a felújításon töröm a fejem éjjel-nappal, néha eszembe jut, hogy kellene valamit kezdeni a kerttel is. Nem vagyok egy tündérke, bevallom, de néhány vidám pozsgás növénykét talán életben bírok majd tartani... talán :)

Itt van az ősz...

... itt van újra.

Ezer éve jártam erre, nem is tudom, mit írhatnék. Volt egy jó kis hétvégénk János atyával, megünnepeltük a 4. házassági évfordulónkat, elbontottunk az anyósom udvarából egy tetőt és bezsákoltuk az alatta elterülő rengeteg szemetet, lassan újra lesz villany is. De ezen kívül fontos és nehéz döntéseket hoztunk, olyan "felnőtteseket".

"Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak." (Zsolt 127, 1)

Költözni fogunk.

Ceglédre, mert az anyósom nincs jól. Beteg, de még nem tudjuk biztosan, hogy mi a baj. Tippek vannak, de nem szívderítő egyik sem.
A ház nagyon rossz állapotban van, teljesen fel kell újítani. Mindent mi fogunk csinálni, már a tervezgetésben is kedves barátok segítenek. Ezer ötlet van, de az idő kevés, a pénz még kevesebb.
Nem kertelek: be vagyok tojva. De tudom, hogy megoldjuk. Mert meg kell oldani, mert képesek vagyunk rá.

Homokba írva

"mielőtt megjegyezhetnéd" - ez a legnehezebb. Nekem nagyon nehezen megy, mert ha valami fáj, akkor az a bőröm alá is beveszi magát és nem tudok szabadulni tőle. Nagyon jó lenne ezt az új hozzáállást magamévá tenni: homokba írni, hadd vigye a szél, mielőtt még lenne időm megjegyezni...

Betegszabadság

Amikor lehet itthon punnyadni a kanapén, takaróval és teával (kötéssel nem, mert ahhoz nagyon kókadt vagyok), közben meg mindenféle bugyutaságot hallgatni. Például ezt.

Egy új templom

Egy új kezdet - püspök atya is megmondta :) Egy év alatt sok minden történt, kinőtt egy templom a földből! Példátlan összefogással, mert mindenki azt tette hozzá, amit tudott. Volt, aki pénzt, volt, aki időt, volt, aki imát...

És most a kedvenc fotóim következnek, mert tavaly megígértem, hogy lesznek ;)

Az oltár fölött függ

Mária

A keresztelőmedence

És egy kis titok :)

Fülöp apostol keze? Vagy összekevertem...

Az a csodálatos orgona...

Az üvegablak a kupolában

A templom alapköve a szentségi kápolnában

A kápolna mennyezete

Üveg :)

Szóval a cím: Veresegyház, Szentlélek tér

Sok helyen lehet fotókat látni az ünnepről, a templomról. Például itt meg itt.

A fényképek rendezgetése közben...

...találtam rá ezekre a fotókra. Mennyit bolondoztunk szilveszterkor, az internet nélküli világban, a csodálatos Mátrában, Dorogházán, barátok között... Szerintetek? Elárulom: sokat! :)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsiny falu a Mátrában, ahol sok régi jó barát gyűlt össze.

Egyik nap kitalálták, hogy elmennek kirándulni.

Hiába mondta a legkisebb királylány, hogy odakint  hideg van...

Nagyon hideg...

...nem hagyták tovább bolondozni a kinti dekorációval.

Tehát elindultak.

És csak mentek, mendegéltek.

Láttak mindenféle furcsa dolgot. Odvas fát.

Lyukas fát.

Kidőlt fát.

Fagyott leveleket.

Sőt, még jégcsapot is!

Mintha a szemük sarkában egy banyát láttak volna...

...de nem törődtek vele. Inkább tájképeket csináltak.

Szelfizgettek kicsit.

Még a vendégkönyvbe is írtak.

De aztán ismét előkerült a banya, aki varázspálcájával épp rájuk célzott.

Ezért hanyatt-homlok menekültek, nem törődve semmivel. Otthon aztán a jó melegben már csak kacagtak az erdőben történteken. közben felfedezték, hogy a tejbegríz elfogyasztásának egyetlen helyes módja az, ha pezsgőt is isznak hozzá.

Mikor aztán eljött a búcsú ideje, mindannyian szomorúak voltak. De aztán eszükbe jutott, hogy nincs is olyan messze a nyár, mikor mindannyian újra találkoznak.

Vége. Egyelőre... :)

Ó-antifónák

O Sapientia

Ó, Bölcsesség, ki a Fölségesnek szájából származol,

ki a mindenséget egyik végétől a másikig

erősen átfogod s szelíden el is rendezed:

jöjj el, s mutasd meg nékünk az okosság útját!

O Adonai

Ó, Ádonáj, Izráel házának vezére,

ki Mózesnek a vöröslő tűzlángban megjelentél,

s neki Sína hegyén törvényt adtál:

jöjj el, és válts meg minket kinyújtott karoddal!

O Radix Jesse

Ó, Jessze gyökere, ki jelként állsz a népek között,

kinek láttára a királyok elnémulnak,

kire a népek vágyakoznak:

jöjj el, és szabadíts meg minket, már ne késlekedjél!

O Clavis David

Ó, Dávid kulcsa, Izráel házának jogara,

ki megnyitsz és nincs, aki bezárja,

bezársz és nincs, ki megnyitja:

jöjj el, és vidd ki a börtönből a bilincsbe verteket,

kik sötétben ülnek, a halál árnyékában!

O Oriens

Ó, Napkelet,

örök fény sugara, igazság napja,

jöjj el, s világosíts meg minket, kik sötétben ülünk, a halál árnyékában!

O Rex Gentium

Ó, népek Királya, s mindnyájuk vágyakozása,

te Szegletkő, két népet egybefoglaló:

jöjj el, és mentsd meg az embert,

kit a porból alkottál!

O Emmanuel

Ó, Emmánuel, Törvényünk és Törvényhozónk,

népeknek reménysége, s mindenek Üdvözítője:

jöjj el, és üdvözíts minket, mi Urunk, Istenünk!

Miss Potter

"Jobban szeretem a szívemet, mióta tudom, hogy Ön lakik benne"

Jó mozizást! :)

Advent

Szép lassan eljött...nem is vártam, mégis itt van. Nem vagyok készen, a lelkem még máshol jár...de remélem, előbb-utóbb elcsendesedik, és meglátja, amit meg kell.

Addig készülök, csendesen, oldalt, az Advent 2015 oldalon is. Képekkel és mindazzal, ami megfogja a lelkem.

Csak stílusosan

Minek vesződni a díszcsomagolással, amikor egy piros masnival mindent ünnepélyesebbé tehetünk, nem? Így  hát én is inkább horgoltam egy masnit, teáskannára ideális. Egy igazi angol úr...

És máris indulhattunk felköszönteni a szülinapost, aki kivételesen még azt is hagyta, hogy elvigyük vacsorázni... :)

A tökéletes idegen

"Isten arra teremtette az embereket, hogy kapcsolatban legyenek Ővele és ezáltal élvezzék az ő szeretetét."

Legyünk őszinték: nem szeretjük az Istent. Te sem, én sem... Ha szeretnéd, akkor nem okozna gondot, hogy fel tudj kelni. Akkor nem lenne kérdés, hogy van-e rá időd. Legyünk őszinték és válasszunk. Akarjuk szeretni őt. Nem véletlenül van a Jelenések könyvében, hogy légy hideg vagy légy meleg...nem lesz jó, ha középen maradsz, döntened kell. Akard őt szeretni. El tudod képzelni, hogy a férjeddel napokig nem beszélsz? Nem, ugye? Mert szereted....a Jóistent szereted? Akkor miért nem beszélsz vele?

Életjel

Nagyon rég írtam, hiányzik. Most is csak arra futja, hogy dokumentáljam egy kellemes közös varrogatás eredményét: varrtam egy fonaltartót és egy táskát! A durva mondjuk az, hogy két hete :D

De! Mindkettőt nagyon szeretem, és ráadásul még használom is :) Ez a legjobb párosítás, azt hiszem :)

És mint látszik: pöttyös és szívecskés!

És ezt a zenét pedig csak úgy...