Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsiny falu a Mátrában, ahol sok régi jó barát gyűlt össze.
Egyik nap kitalálták, hogy elmennek kirándulni.
Hiába mondta a legkisebb királylány, hogy odakint hideg van...
Nagyon hideg...
...nem hagyták tovább bolondozni a kinti dekorációval.
Tehát elindultak.
És csak mentek, mendegéltek.
Láttak mindenféle furcsa dolgot. Odvas fát.
Lyukas fát.
Kidőlt fát.
Fagyott leveleket.
Sőt, még jégcsapot is!
Mintha a szemük sarkában egy banyát láttak volna...
...de nem törődtek vele. Inkább tájképeket csináltak.
Szelfizgettek kicsit.
Még a vendégkönyvbe is írtak.
De aztán ismét előkerült a banya, aki varázspálcájával épp rájuk célzott.
Ezért hanyatt-homlok menekültek, nem törődve semmivel. Otthon aztán a jó melegben már csak kacagtak az erdőben történteken. közben felfedezték, hogy a tejbegríz elfogyasztásának egyetlen helyes módja az, ha pezsgőt is isznak hozzá.
Mikor aztán eljött a búcsú ideje, mindannyian szomorúak voltak. De aztán eszükbe jutott, hogy nincs is olyan messze a nyár, mikor mindannyian újra találkoznak.
Vége. Egyelőre... :)
