2014. október 24., péntek

Csak a baj

...nem tudom, mi van velem az elmúlt kb egy hétben...mindenkivel morgok, veszekszem, egy igazi kis genyó lettem...

Ma olvastam egy bejegyzést Maimoninál, és el is merengtem kicsit...

Tegnap gondolkoztam, hogy jelentkezzek-e egy kardigán tesztkötésére. Na nem azért, mert mi van, ha nem válogat be a tervező...nem. Azért, mert majd inkább akkor kötném meg, ha lefogyok kicsit. És akkor itt eldurrant az agyam :) Rájöttem, hogy nem majd valamikor akarok jól kinézni, nem majd egyszer akarok kardigánt kötni, hanem most.

Így, miközben a kelkáposztafőzelékemet majszoltam, létrehoztam egy táblát a pinteresten, ahová csak is ilyen gyönyörű képeket gyűjtök, gyönyörű nőkről...


Kép innen.

Persze az is igaz, hogy azért nem maradhatok mindig ilyen, mert nem egészséges :) de attól még jól kéne éreznem magam a bőrömben, nem?

Ha pedig a tervező nem válogat be, hát megkötök egyet az öt másik kardigán/pulóver/mellény kívánságom közül ;)

2014. október 20., hétfő

Újabb vizsga...

...van már a hátam mögött. Mostantól nyirokmasszázst és cellulitmasszázst is tudok , bibííí! :)


2014. október 13., hétfő

Meglepetééés!


Ezzel a komoly fenyegetéssel indult minden...

Muszáj volt beadnom a derekam, mert a kakaós csigák után a túrós táskák is veszélybe kerültek. Ezért csütörtökön -minden bátorságunkat összeszedve- útra keltünk, hogy kiderítsük, ki is az a titokzatos Netuddki...

Hogy mi is történt, azt Kamilla itt részletesen elmeséli. :D

Hogy mit hoztam haza magammal?

Azt, hogy csodálatos embereket ismerek, akik időt és energiát nem kímélve, sok-sok fantáziával, egy olyan meglepetést szerveztek, aminek láttán majdnem elbőgtem magam.
Azt, hogy nem is tudtam, mennyi ember törődik velem...
Azt, hogy a tervezésben-szervezésben olyan barátok is részt vettek, akik személyesen később nem tudtak ott lenni.
Azt, hogy saját határaimon túllépve, a figyelem középpontjában (micsoda kínok ☺) örülhettem a pillanatnak és a sok-sok szeretetnek, amit kaptam.
Azt a sok kedves gondolatot, amik mindig velem lesznek és megmelegítik a szívemet ebben a szomorú évszakban.

Kati horgolt girlandja azóta minden reggel mosolyra hangol...

...a másik girland is felkerült az ajtóra, igaz, kicsit újragondolva ;) ...

...a gyönyörű kálám rendületlenül virágzik...

...a dedikálós tollamon pedig szikrázik a napfény :D


Köszönöm Nektek! ♥



2014. október 6., hétfő

Kalácska

Mindig is imádtam a kelt tésztákat...de mióta masszírozok, sokkal jobbak...nem tudom, miért... ;)

Ezt a kalácsreceptet egy kedves barátunktól kunyeráltuk el, miután egy óra alatt elpusztítottunk belőle két darabot. Kb.



Hozzávalók 2 kalácshoz

A krémhez

25 dkg Ráma
20 dkg cukor
3 ek kakaópor
3 cs vaníliás cukor
1 tojás

A tésztához

0,5 kg liszt
1 tojás
2,5 dl tej
1 élesztő
2 ek olaj
6 dkg cukor

1 tojás a kenéshez

A krémet érdemes még előző este elkészíteni, hogy ne legyen folyós, könnyen rákenhessük majd a tésztára.
A hozzávalókat -a tojás kivételével- gőz fölött megolvasztjuk. Ha a massza kissé kihűlt, belekeverünk egy tojást. (egyébiránt én soha nem csináltam gőz fölött...mindent bele a gyorsforralóba, oszt' hadd szóljon...)

A tésztához az élesztőt felfuttatjuk kb 1 dl tejben 1 ek cukorral. A lisztet összekeverjük a maradék tejjel és cukorral, a tojással és az olajjal. Hozzáadjuk a felfutott élesztőt és addig dagasztjuk, míg a tészta elválik az edény falától. Ilyenkor nem kell keleszteni.
Ha ez megvan, 6 cipót készítünk a tésztából. A cipókat egyesével vékonyra nyújtjuk, megkenjük a kakaós krémmel és feltekerjük. 3-3 hengert összefonunk.
A fonatokat olajozott tepsibe tesszük, letakarjuk és legalább egy fél órát kelesztjük.
Megkenjük egy egész tojással, majd 180°-on kb. 45 percig sütjük.
Ha a teteje túl gyorsan pirulna, tegyünk rá egy darab sütőpapírt, hogy ne égjen meg.

A krémből néha nem fogy el az összes a kenéshez. De kukába nyilván nem megy...rákenjük a még langyos kalácsszeletekre és egy bögre tej kíséretében elfogyasztjuk :)